Ügyfélközpontú, megoldásorientált jogi tanácsadás és magas színvonalú jogi szolgáltatások angol és német nyelven.

Számos körülménytől (pl. az ingatlan típusától – pl. termőföld, vagy lakás –, az ingatlan terheitől, a vételár fizetésének ütemezésétől stb.) függhet, hogy mennyi időt vesz igénybe az adásvétel lebonyolítása. Irodánk az adásvételi szerződéshez szükséges adatok és információk kézhezvételét követő 2-3 munkanapon belül elkészíti az adásvételi szerződést és a kapcsolódó egyéb dokumentumokat (pl. letéti szerződés, szükség szerint ügyleti meghatalmazás stb.). A földhivatali eljárás hatvan nap, ugyanakkor, ha például harmadik országbeli a vevő, akkor a vételt jóváhagyó (vagy megtagadó) kormányhivatali eljárás időtartamával (45 nap) meghosszabbodik az eljárás. Bankkölcsönből történő teljesítés esetén a banki hitelbírálat és folyósítás időtartama néhány vesz igénybe.

Igen, van lehetőség az adásvételi szerződés online megkötésére is. Ilyen esetben az ügyvéd online (Skype, Microsoft Teams, Zoom alkalmazás segítségével) azonosítja az online aláíró felet. Az ügyfélazonosításon túl a szerződés tartalmának ismertetésére is online kerül sor, amelyet az eljáró ügyvéd rögzít.

Követeléssel (tipikusan jelzáloggal, vagy végrehajtási joggal) terhelt ingatlan esetén a tipikus és általában a legbiztonságosabb jogi megoldás az, ha az adásvételre függőben tartással kerül sor. Ilyen esetben az eladó ügyvédi letétbe helyezi a tulajdonjog bejegyzést engedő feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát, s az adásvételi szerződésben – illetve adott esetben a külön letéti szerződésben – meghatározott feltételek teljesülése esetén az eljáró ügyvéd kiengedi a letétből a bejegyzési engedélyt. A függőben tartás ideje alatt a földhivatal semmilyen kérelmet nem bírál el, így a függőben tartással megkötött adásvételi szerződés esetén az adásvételi szerződés benyújtását követő semmilyen egyéb kérelem nem kerül elbírálásra. (Az ún. rangsorcsere megállapodás ez alól kivételt képez, de ennek részleteibe nem megyünk bele). Ezen függőben tartás alatt tehermentesíti az eladó az ingatlant. Ez tipikusan úgy történik, hogy a vevő – vagy a vevő részére kölcsönt nyújtó bank – nem az eladónak, hanem eleve a követelés jogosultjának (pl. az eladó bankja, amely javára jelzálogjog áll fenn az ingatlanon), vagy a végrehajtónak teljesít. A tehermentesítés után fennmaradó összeget fizeti meg a vevő az eladónak.

Az ügyvéd megbízási díját általában a vevő fizeti, azonban nincs akadálya annak, hogy a vevő és az eladó abban állapodjanak meg, hogy együtt viselik az ügyvédi díjat. Az ügyvédi megbízási díjat legtöbbször az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítják, s általában az ingatlan forgalmi értékének a 0,5-1,5%-ában határozzák meg. Természetesen a százalékosan megállapított díjtól számtalan esetben lehet eltérés, hiszen egy kisértékű ingatlan adásvétele esetében aligha fedezi az 1% a ténylegesen felmerült munkát, s egy nagyértékű ingatlan adásvételével sem feltétlenül merül fel annyi többletmunka, ami sokkal magasabb megbízási díjat indokolna.

Számos körülménytől függ, hogy a követelését miként lehet, illetve miként érdemes érvényesíteni. Függhet az adós személyétől (pl. gazdasági társaság, vagy magánszemély), a követelés összegétől (pl. a 3.000.000,- Ft-ot meg nem haladó lejárt pénzkövetelés csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető, míg a 30.000.000,- Ft összeget meghaladó követelés esetén kizárt a fizetési meghagyásos eljárás), illetve számos stratégiai és taktikai megfontolástól. Az adott követelés ismeretében ad Önnek tanácsot az ügyvéd, hogy melyik eljárás a legcélravezetőbb. A felszámolási eljárás célja és lényege nem egy hitelező követelésének az érvényesítése, azonban számos esetben követelés érvényesítésére használják a felszámolási eljárás kezdeményezését. A követelésbehajtás különböző módjai (eljárásai) különböző díjakkal jár, így az Ön döntésétől is függ, hogy több lehetőség közül melyiket választja.

Ha Önnek követelése van egy felszámolás alá került céggel szemben, akkor a követelését a felszámolás Cégközlönyben történt közzétételét követő negyven (40) napon belül be kell jelentenie a felszámolónak. A bejelentéssel egyidejűleg a követelése összegének egy százalékát (1%), de legfeljebb 200.000,- Ft összeget regisztrációs díjként meg kell fizetnie a felszámoló részére. Ha a felszámolás kezdete óta már 180 nap eltelt és a követelését ezen idő alatt nem jelentette be, akkor a követelése elenyészett, azt érvényesíteni már nem tudja.

Abban az esetben, ha Ön egy céggel szemben a követelése érvényesítésére pert indított, s a per folyamatban léte alatt a cég felszámolás alá került, Önnek a követelését be kell jelentenie a felszámolónak. Tehát önmagában az a tény, hogy Ön a követelése érvényesítése érdekében már pert indított az adóssal szemben, nem mentesít a felszámolási eljárásba történő bejelentés aló.

A felszámolási eljárás kezdeményezése függ az adott követeléstől. Tipikus – de nem kizárólagos – eset, amikor az adós társaságnak lejárt számlatartozása van. Lejárt számlatartozás esetén akkor lehet helye felszámolási eljárás kezdeményezésének, ha az adós cég az Ön számláját elismerte, vagy nem vitatta, s a számlakövetelést a lejárattól számított húsz napon belül sem egyenlítette ki. Ezen tényálláselemek mellett további feltétel, hogy az adósnak küldött fizetési felszólítást követően sem fizetett az adós. Abban az esetben tehát, ha az adós az Ön számláját (avagy egyéb követelését) vitatta, akkor ezen követelés nem teljesítése miatt nem tud sikerrel felszámolási eljárást kezdeményezni. Az adott tartozás lejáratát követően küldött fizetési felszólításnak is megvannak a kötelező tartalmi elemi, így amennyiben ilyen felszólítást tervezne küldeni, mindenképpen javasolt ügyvédi segítség igénybevétele.