Mind a COVID-19 világjárvány, mind az ukrán-orosz konfliktus komoly kihatással voltak, illetve vannak a gazdaság különböző szegmenseire. Mindkét jelenség befolyásolta különböző termékek előállítását, forgalmazását, a felhasználó üzleti partnerekhez vagy fogyasztókhoz való eljuttatását. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy mindkét esemény alapjaiban érintette, illetve érinti gazdasági életünket, s azt is, hogy mindkét esemény az emberek és vállalkozások számára előre nem látható események voltak.
Az előre nem látható, nem kalkulálható és a felek által nem befolyásolható körülményeket vis maiornak nevezzük. A Kúria, a magyar legfelső bírói fórum az alábbiak szerint határozta meg a vis maiort a BH2014. 147. számon közzétett ítéletében:„Jelentése: ellenállhatatlan erő, amely olyan mértékű erőt, eseményt jelent, amelynek egyetlen ember sem tud ellenállni, amelyet senki sem tud elhárítani. Ilyenek bizonyos természeti csapások, de ebbe a körbe tartoznak az olyan emberi megmozdulások is, amelyek ellenállhatatlanul, elemi erővel hatnak (emberi eredetű vis maiornak tekinthető például a háború, a forradalom, illetve a pénznem megszűnése anélkül, hogy új pénznem lépne a megszűnt helyébe). A vis maiornak minősülő események abszolút jellegűek, tehát nem annak van jelentősége, hogy az adott személy tud-e ellenük védekezni, hanem annak: akad-e olyan ember, aki az adott eseményt el tudná hárítani.”
A gazdasági szereplők kérdése az, hogy a vis maior miként befolyásolja, vagy befolyásolhatja a szerződéseik teljesítését, illetve a szerződésekből eredő jogaik gyakorlását. A vis maior legfontosabb jogkövetkezménye, hogy megszünteti valamely szerződéses kötelezettség teljesítését, amennyiben az adott kötelezettség teljesítése vis maior miatt válik lehetetlenné. Az adott szerződő fél nem felel szerződésszegésért, ha a teljesítését vis maior akadályozta. Ha pedig az adott kötelezettség teljesítését vis maior zárta ki, akkor értelemszerűen a szerződésszegésből eredő kárért és esetlegesen kikötött kötbérért sem felel.
Fontos ugyanakkor arra figyelemmel lenni, hogy a vis maior nem általában szünteti meg a szerződéses kötelezettségek teljesítését: ez mind a vis maiortól, mind az adott szerződéses kötelezettségtől függhet. Abban a kérdésben pedig szigorú a magyar bírói gyakorlat, hogy önmagában a teljesítés elnehezülését, terhesebbé válását nem tekinti vis maiornak,hanem azt az érintett szerződő fél kockázataként kezeli. Egy 16 évre felvett, svájci frank alapú kölcsön visszafizetésével kapcsolatban a Kúria elismerte (BH2014. 147.), hogy a 2008-as pénzügyi válság miatt rendkívüli módon megnehezült a teljesítés, azonban az nem vált lehetetlenné, s ily módon a pénzügyi válságot nem fogadta el a kölcsön törlesztését érintő vis maior eseménynek. A COVID-19 járvány miatt elrendelt hatósági boltzárat a Fővárosi Ítélőtábla (10.Gf.40.417/2021/5.) olyan körülménynek tekintette, amely a bérleményben üzemeltetett cipőüzlet működtetését és ily módon a bérlet rendeltetésszerű használatát kizárta. E körülmény pedig a bérlő érdekkörén kívül esett, amelyért a bérlő értelemszerűen nem felelt, s így a bérlő jogszerűen élhetett a bérleti szerződésben kikötött rendkívüli felmondási jogával.
Vizsgálandó, hogy a vis maior hatásai elkerülhetők, avagy enyhíthetők-e.Az orosz-ukrán konfliktus számtalan termék alapanyagát érinti, s az nem kérdés, hogy a háború az vis maior eseménynek tekintendő. Ilyenkor sem lehet azonban hátradőlni, s a háborúra hivatkozással nem teljesíteni egy adott szerződést, hanem meg kell vizsgálni, hogy be lehet-e szerezni az adott terméket más államból, vagy a (pl. Ukrajnában vagy Oroszországban folytatott) gyártási folyamat – akár részlegesen is – átszervezhető-e. A COVID-19 miatti megbetegedések, vagy hatósági karantén miatt kieső munkaerő helyettesíthető-e más munkaerővel, avagy munkaátszervezéssel mennyiben csökkenthető a termeléskiesés. Ezzel együtt azonban irreális és életszerűtlen bizonyítás sem várható el a vis maior által érintett féltől, hiszen a vis maior esemény eleve megnehezítheti, vagy lehetetlenné teheti a bizonyítékok felkutatását.
Ilyen, illetve a szerződéses kötelezettségtől függően hasonló kérdéseket kell vizsgálni akkor, amikor valamelyik szerződő fél a vis maior-ra hivatkozik szerződéses kötelezettsége nem, vagy késedelmes teljesítése során.
A vis maior értékelésénél tehát alapvetően négy körülményre kell figyelemmel lenni: (i) az adott szerződéses kötelezettségre; (ii) a vis maior ténylegesen akadályozta-e az adott szerződéses kötelezettség teljesítését; (iii) a vis maior és a teljesítés elmaradása, vagy késedelmes teljesítése közötti ok-okozati összefüggés vizsgálata; valamint (iv) az érintett szerződő fél megtett-e mindent annak érdekében, hogy a vis maior negatív hatásait enyhítse.
Látható, hogy egy egyszerűnek tűnő kérdés (vis maior) megítélésénél is milyen sok vizsgálandó körülmény merül fel.
Éppen ezért már a szerződések kidolgozásánál és megtárgyalásánál fontos, hogy a felek kitérjenek arra, hogy vis maior esetén mely szerződéses kötelezettség teljesítését miként és mennyiben várják el, s a teljesítés akadályozottságánál milyen szintű, mélységű bizonyítást várnak el a vis maiorral érintett féltől. Ezekre a kérdésekre előrelátó ügyvédi közreműködés mellett javasolt kitérni, mert hosszadalmas peres eljárásokat lehet elkerülni egy jól átgondolt, több eshetőséget szabályozó szerződéses rendelkezések mellett.
Ha a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, vagy hasonló helyzettel néz szembe és jogi támogatásra van szüksége, forduljon hozzám bizalommal.
#vis maior #COVID-19 járvány #orosz-ukrán konfliktus #szerződésszegés #késedelem #kötbér #szerződésszerkesztés